Az autózás nagyon későn került bele a gondolataimba. Persze a jogosítványt azonnal megszereztem ahogy lehetett már 17 éves koromban. Rendszeresen vezettem, eleinte a családi verdát, utána munkahelyeken céges autókat. Szerettem vezetni, de nem voltam „autó buzi”.
Aztán munkahelyet váltottam, ugrott a céges autó, és kellett egy, hogy be tudjak járni dolgozni, minden félét néztünk, aztán a feleségem nyomására kipróbáltam egy MINI -t. Az őrület pedig elkezdődött..
Először egy R50 -es MINI -t vettünk, gyors döntés volt, piros, fehér csíkokkal az elején és fehér tető. Maga a menyország. 1200kg és 116LE, ráadásul kicsi, agilis, kemény, sportos.. ő volt az aki miatt belezúgtam a vezetésbe.. és nem volt megállás.. kiderült, hogy van ebből kompresszoros változat ami 170LE ugyan abból az 1.6 -os benzines motorból.. és találtunk egy eladót Németországban.. és megvettük.. és itt végleg végem lett… 😀
Nem csak az autózásba szerettem bele, hanem aktív tagja lettem a MINI klubboknak, rendezvényekre jártunk, és elmentem életem első pályanapjára is. Az érzés pedig beszippantott. Ami a legmeglepőbb volt, hogy nem én voltam a legbénább, ráadásul nagyon élveztem is 😀 Aztán jött a következő pályanap is, és egyre jobban megszerettem a vezetést, és azt az élményt amit az R53 -om adott. Megszerettette velem a vezetést, azaz nem is a vezetést, mert vezetni addig is szerettem, hanem autó-buzivá változtatott. 😀
Elvesztem, és innen egy új korszak kezdődött az életemben..
Ez az oldal pedig erről fog szólni, hogy hogyan változott meg az életem, az autókkal kapcsolatos véleményem, gondolataim, és hogyan forgatott fel mindent az én kis „világomban” az, hogy beültem egy MINI volánja mögé..
