Szóval eljött a nagy nap, szabadság, nemzeti ünnep, együtt a család, nincs munka, nincs suli, csak a pihenés a nyár és a meleg, szóval jöhet a NYARAL…. öööö a SZERELÉS! 😀
Először a Mini -vel kezdtünk, mert az tűnt a nagyobb feladatnak. Hát sajnos igazunk is lett..
MINI R50 futómű
A feladat egyszerű:
- Kerék le
- Futómű ki
- Futómű szétszed
- Új összerak
- Visszaszerel
- Kerék fel
- Ismétlés a másik oldalon
Ehe.. meg ahogy mi azt elképzeltük!
Ez a Mini 2002 -ben gördült le a gyártósorról és beleszaladt röpke 211.000 km. Igen, még a gyári futómű volt alatta..
Az előzményekhez hozzátartozik, hogy már két nappal a művelet megkezdése előtt naponta kétszer befújtuk a csavarokat csavarlazítóval, hogy azért adjunk magunknak egy kis esélyt a szívás minimalizálására. A bal hátsóval kezdtük, és csodák csodájára az első csavar, ami a lengőkart és a lengéscsillapító tagot köti össze elsőre kijött! Ezen annyira meglepődtünk, hogy még fotózni se nagyon fotóztunk, csak akkor mikor már nem volt a helyén:
Aztán meg ámultunk és bámultunk, mert ekkor tudtuk meg, hogy tényleg a gyári, 2002 -es futómű volt az autó alatt. A képek többet mondanak, mint a szavak, nézd milyen látvány fogadott minket! A dátu is szépen kivehető a csillapítón, ez bizony 2002.08.14 Made in UK. A márkája egyébként Delphi. Kibírt 24! évet és 211.000 km -t! Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy csillapítani már semmit nem csillapított, ha kézzel benyomtam a lengéscsillapítót, akkor az bizony úgy marad, és köszöni szépen, de csak akkor dugta ki újra a rúdját, ha erőszakkal kihúztam.. szóval megérett a cserére..
A rozsda brutálisan elintézte, de a látszat azért csal, csúnya, de többségében felületi. De a rugó esetében ez veszélyes játék, mert ha a műanyag bevonat már hámlik, és alatta rozsdál a rugó, akkor az már bármikor eltörhet, és ez nagyon kellemetlen tud lenni menet közben még kis sebességnél is, nemhogy autópálya tempónál.. szóval ideje volt nyugdíjba küldeni 🙂
Mivel még soha nem csináltunk ilyet – meg amúgy milyen menőn néz már ki – csináltunk egy olyan fotót amin látszik, hogy milyen sok alkatrészből tevődik össze egy ilyen egyszerűnek tűnő alkatrész. Elég csak egyet rossz helyre rakni, és a végeredmény akár katasztrofális, de legalábbis balesetveszélyes lesz!
A művelet legnehezebb és legfélelmetesebb része a rugó összenyomóval összenyomni a futóművet, hogy szét lehessen szedni. Ez nagyon balesetveszélyes, mert egy olyan rugót kell összenyomnod kb. 2/3 -ad részére, ami egy egész autó súlyát képes megtartani. Ez hatalmas erő! Ha rosszul csinálod és szétpattan, akkor komoly sérülést okozhat benned, a környezetedben és a körülötted álló bámészkodókban is! Erről nem készítettünk képet, mert fontosabb az odafigyelés és a precizitás, minthogy fotózgassunk.
Voltak alkatrészek amiken jobban és voltak amiken kevésbé látszott meg az idő nyoma, de természetesen ilyenkor mindent cserélünk ami kopóalkatrész (toronycsapágy, támasztó, porvédő, lengéscsillapító rugó). Vannak viszont olyanok amiket nem feltétlenül kell cserélni. Ezeket egy átlagos műhelyben simán csak visszaraknak. Mi viszont szépen rozsdátlanítottuk őket, aztán két rétegben lekezeltük rozsda átalakítóval, majd két rétegben le is festettük, hogy hosszú ideig jól szolgáljanak még.
Szóval az alkatrészek egymás mellett, hogy milyen az új, és hogyan néz ki a 24 éves:
Itt pedig egy rövid képsorozat, hogyan újul meg a visszaszerelésre kerülő fém alkatrész. Hogyan néz ki kiszerelés, rozsdátlanítás után, majd lekezelve a rozsdaátalakítóval, és a végeredmény lefestve:
A végeredmény pedig magáért beszül, hogy milyen volt a kiindulási állapot, és milyen lett az új (részben felújított) egység:
A hátsó hídon is megjelent a felületi rozsda, de ez egy 24 éves autón nem különleges dolog. Tervben van, hogy tavasszal leszedjük a teljes hátsó hidat és kap egy teljes felújítást, homokfújással, szinterezéssel és az összes esetleg szükséges csavar és szilent cseréjével. De addigi is, ha már itt vagyunk, akkor lekezeltük a híd elérhető részeit is rozsdaátalakítóval. Az eredmény magáért beszél, így remélhetőleg a további rozsdásodást nagyrészt sikerül meggátolni, bár ami 24 év alatt nem rozsdált el, az jövő tavaszig sem fog nagy valószínűséggel, de nyugodtabb volt a lelkünk, hogy lekezeltük a hidat is 🙂
Aztán mehetett is vissza. Persze ezzel azért kicsit megszenvedtünk, mert amilyen könnyen kijött olyan nehezen ment vissza. De kicsit megjárattuk, kitisztítottuk a menetet és utána nem volt gond. A csavaroknál pontosan elő van írva, hogy milyen nyomatékkal kell meghúzni őket, ezt természetesen betartottuk, hiszen nem gyerekjáték a futómű stabilitása az autó alatt.
A másik oldal is ehhez hasonlóan zajlott, ott az összerakással nem volt gond, ellenben a szétszedéssel meggyűjt a bajunk! A (papíron) közel 600 Nm -es nyomatékkal dolgozó akkus ütve csavarozó kulccsal sem jött ki az alsó csavar. Azaz kijött.. úgy 1 cm -t és utána se előre, se hátra.. A végső megoldás a melegítés volt. Hőlégfúvóval felmelegítettük azt a részt ahol elakadt a csavar, és így a hőtágulási különbség miatt már megmozdult a csavar és ki tudtuk szedni. Ezt leszámítva eseménymentesen zajlott a jobb oldal szerelése is.
Amíg pedig az alkatrészek festése száradt, addig leszereltük az ablaktörlő karokat, lecsiszoltuk, és lefestettük őket, mert már azokon is nagyon meglátszott az idő vasfoga. Persze vehettünk volna két új ablaktörlő kart, és kidobhattunk volna az ablakon kb. 35.000 Ft -ot, de így egy kis munkával és az amúgy is megvett fekete festékkel gyakorlatilag ingyen megújultak a karok:
Igazából a MINI-nek ezzel a végére is értünk. Viszont egy új projekt már azonnal körvonalazódott is.. itt bizony féktárcsa és fékbetét cserére lesz szükség a közeljövőben! Nem fogjuk sokáig húzni, még az ősszel időt kerítünk rá. Ha tudtam volna (nem vagyok bamba és az alkatrész rendelés előtt ránézek az állapotára..) akkor megrendeltem volna ezt is, és most ki is cserélhettük volna. Na mind1, kell még egy projekt későbbre is! 🙂
Meglepően jól sikerült ez a része a szerelésnek, őrszintén szólva sokkal jobban tartottam tőle, mint ahogy végül sikerült. Persze ehhez kellett, hogy minden szükséges szerszám a rendelkezésünkre állt, alaposan „kitanultuk” előre az elméletét a munkafolyamatnak, meg a fiam autószerelőnek tanul, szóval azért nem a nulláról indultunk. Természetesen ezután szükség lesz egy futóműállításra is. Ezt nem tudjunk otthon elvégezni, ehhez el visszük egy olyan szervizbe ahol van lézeres futómű állító.
Volvo C30 szerviz
A C30 -on ennél sokkal egyszerűbb volt a feladatunk:
- Gyújtó trafó csere
- Gyújtás kábelek cseréje
- Hátsó féktárcsa és fékbetét csere
A gyújtótrafó és a kábelek cseréje már régóta tervben volt, még a gyári, 19 éves alkatrészek voltak benne, ezt azért már illik cserélni az álmos könyv (és a nálunk tapasztaltabb Volvo fanok) szerint. Annyira egyszerű és annyira csak pár csavar az egész, hogy egyetlen képet sem csináltunk közben 😀
Aztán jöhetett a hátsó féktárcsa és betét csere. A betétek még bírták volna, de a tárcsa már nagyon csúnyán „vállas” volt, és már a hangján is hallani lehetett, hogy nem mindig ott ér hozzá a betét, ahol kellene. Ha pedig tárcsát cserélünk, akkor ahhoz új fékbetétek is kellenek, ezt így illik 🙂 Ezen nem szabad spórolni.
A régi éj az új tárcsa között látványos a különbség, a bal oldali régi tárcsa szélén látható sötétebb csík az, ahol a fékbetét nem ért hozzá, ezért kialakult a tárcsa „válla”, és emiatt néha már nagyon csúnya nyikorgó hangot hallatott fékezés közben.
A feladat különösebb esemény és nehézség nélkül lezajlott, gyakorlatilag 2 óra alatt tesztúttal és a tesztúttal egybekötött kötelező sütizéssel együtt is elkészültünk. Sehol nem ér bele, nincs csikorgás, nincs szorulás – sem a fékben sem a gyomrunkban 😀
Ha már ott voltunk, akkor visszahajlítottuk az elgörbült porvédő lemezt is, amit feltételezem, hogy a legutóbbi kerékcserénél a gumi kolléga egy kicsit elhajlított a nem megfelelően felrakott kerékkel. De majd erről is mesélek, lesz egy olyan része a blognak, hogy „autószerelős horror-sztorik”, mert bizony az évek során nagyon sok dúrva esetbe futottunk bele. Alapvetően ezek miatt kezdtünk el amit csak tudunk magunknak megszerelni és felszerszámozni a saját kis műhelyünket. Hiszen azért ehhez az egyszerű fékcseréhez sem árt ha van itthon a fékdugattyú visszanyomásához való speciális szerszám, mert anélkül csak elég barbár módszerekkel lehet a cserét megoldani..
Bár nem szoktuk magunkat fényképezni, de most a mester úrról is készítettem egy lesifotót, miközben az utolsó simításokat végezte a Volvo -n.
Összegzés
Ha nem lett volna egy kis egészségügyi probléma (valami vírus benyaltam és egy teljes napon keresztül a wc-n ültem), akkor ezzel a teljes szereléssel meglettünk volna egy nap alatt. Így sajnos két részre szakadt a dolog, és volt a két nap között egy pihenő amíg dögrováson voltam. És persze lehetne azt is számolgatni, hogy mennyibe került volna a munkadíj ha ezt szervizben csináltatjuk, de a lényeg nem ez, hanem az apa – fiú program, a közös együtt töltött idő, és hogy gyakorolni tudja a szakmát amit tanul. Meg persze nekem IT -sként tök jól esik, hogy olyan dolgot csinálhatok aminek van kézzel fogható eredménye 🙂
Az alkatrészek amik összességében kikerültek az autókból:
